Szamatha meditáció

A Szamatha az egyik legalapvetőbb buddhista meditációs módszer a Kagyu és Nyingma Tibeti Buddhista hagyományokban. Koncentrációs meditációs technika, melynek mechanizmusa azon alapszik, hogy a koncentráció mentális nyugalmat eredményez a tudatban. A tudati csapongások lecsendesítésére, a higgadt és stabil tudatállapot kifejlesztésére használjuk, melyre a hétköznapi életünkben is nagy szükségünk van.
Khenpo Karten Rinpoche, egy most Kanadában élő tibeti ismerősöm hosszú ideje meditációs gyakorló és tanító, s a meditációs technikák közül a Szamatha meditációt, mestere Sangye Tenzin Rinpoche tanította Khenponak. A technika szerint meditációkor helyezkedjünk el kényelmesen, és koncentráljunk egy külső tárgyra, például egy virágra. Tartsd meg a tudatosságod, s engedd, hogy az éberséged áramoljon a vizuális tudatosságod által. Ebben a meditációban tehát arra használjuk „a szem érzékelési tudatosságát”, hogy fenntartsuk a tudatunk állandó figyelemét a tárgyon. Amikor ezt a meditációt gyakorolod, előfordulhat, hogy a tudatod 5, 10, 15 percig is elidőz, feloldódik a virágban. Kezdetben nagyon sok gondolat bukkanhat fel, ám gyakorlással a tudatban beáll az elcsendesülés. A „csendesség”, tehát azt jelenti itt, hogy az agy nem gondol semmire, tökéletesen nyugodt. Előfordul(hat), mindeközben, hogy a gondolatok felbukkannak, megjelennek, azaz mozgásban vannak.
Az „éberség” rendkívül fontos funkció, általa észrevesszük, hogy elkalandoztak a gondolatank, és ez nagyon jó, hogy észrevettük: ekkor ne kövessük, ne menjünk együtt a gondolatokkal, csak engedjük eláramolni a gondolatokat, s térjünk vissza a „csöndbe”.