Diana lapja

11. KÍSÉRLET

FORRÁS:kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)

 

 

Magyarázat:
a) Na2CO3 (szóda / sziksó): erős lúg és gyenge sav sója → lúgosan hidrolizál, az oldat lúgos kémhatású
Na2CO3 → 2Na++ CO32–disszociáció

CO32–+ H2O ⇌ HCO3–+ OH–hidrolízis

b) NaCl: erős sav és erős bázis sója → nem hidrolizál, az oldat semleges
NaCl → Na++ Cl–disszociáció

c) Al2(SO4)3: gyenge lúg és erős sav sója → savasan hidrolizál
Al2(SO4)3 → 2Al3++ 3SO42–disszociáció
Al3++ H2O ⇌ Al(OH)2++ H+hidrolízis

[Al(H2O)6]3++ H2O ⇌ [Al(H2O)5OH]2++ H3O+hidrolízis pontosabban,

hexaakva-alumínium(III)]-ion az akvakomplexszel felírva

 

10. KÍSÉRLET

Megfelezzük a kémcsövek tartalmát
Az egyik sorozathoz ezüst-nitrát-oldatot cseppentünk
→ az egyik esetben nem történik semmi, két esetben fehér csapadék képződik
A másik sorozathoz metilnarancs indikátort adunk
→ az egyik esetben az indikátor sárga színű marad, két esetben vörös lesz
Tehát:
a) ezüst-nitrát-oldattal nem ad csapadékot, az indikátort vörösre színezi → HNO3
b) ezüst-nitrát-oldattal csapadékot ad, az indikátort vörösre színezi → HCl
c) ezüst-nitrát-oldattal csapadékot ad, az indikátor színét nem változtatja meg → NaCl

 

Magyarázat:
2. Az Ag+az oldatban lévő Cl–-ionokat mutatja ki: az AgCl fehér csapadék – szerkezete (ionos / kovalens)
átmeneti kötései miatt az ionrács és az atomrács közötti átmenet, ezért nem oldódik vízben
Ag++ Cl–= AgCl (AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3)
(AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3)
az ionegyenlet kifejezőbb, mint a bruttó

3. A metilnarancs indikátorként savas közegben vörös, semleges és lúgos közegben sárga színű
HCl + H2O → H3O++ Cl–
HNO3 + H2O → H3O++ NO3–

Fogalmak:
csapadék: egy reakció során frissen képződő, az adott oldószerben nem oldódó, onnét szilárd formában
kiváló anyag
indikátor: olyan anyag, mely színváltozásával jelzi a kémhatást (sav-bázis indikátor). Tágabb szóhasználatban valamilyen anyag jelenlétét színváltozással kimutató anyag
kémhatás: oldatok jellemzője, elárulja, hogy az H3O+-ionok vagy a OH–-ionok koncentrációja nagyobb-e.
Savas kémhatás: c(H3O+) > c(OH–), semleges: c(H3O+) = c(OH–), lúgos: c(OH–) > c(H3O+)
sav (Arrhenius): olyan anyag, amely vízben oldódva disszociáció révén növeli a H+-koncentrációt(Brönsted): H+/ p+leadására képes részecske bruttó (sztöchiometriai) egyenlet: olyan reakcióegyenlet, melyben a részt vevő anyagok teljes képletükkel szerepelnek
ionegyenlet: olyan reakcióegyenlet, melyben csak a változást szenvedő részecskéket tüntetjük fölmindkettő erős sav, az oldatban teljes mértékben disszociál.

9. KÍSÉRLET

KÍSÉRLET:

FORRÁS: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)

 

Magyarázat:
         exo
2NO2 ⇌ N2O4 a dimerizáció (az egyesülés) exoterm, az N2O4 bomlása endoterm
        endo
vörösbarna színtelen a két gáz mindig egyszerre van jelen, arányuk változik

a) Ha hűtjük a gázkeveréket, a Le Chatelier-Braun elv alapján a rendszer egyensúlya az exoterm reakció
irányába tolódik el, így ellensúlyozva a hőveszteséget. Tehát több N2O4 keletkezik, ami színtelen,
ezért halványul a rendszer.
b) Ha a gázelegyet állandó hőmérsékleten összepréseljük, akkor a térfogat csökkenése miatt megnő a
nyomás. Ennek következtében a rendszer egyensúlya a N2O4 keletkezésének irányába tolódik el,
mert a kisebb anyagmennyiségű gázmolekulát tartalmazó rendszer nyomása is kisebb:
p · V = n · R · T p ~ n egyetemes gáztörvény
A szín ismét halványul

8. KÍSÉRLET

FORRÁSOK: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)

Abban a kémcsőben, melybe a barnakőport szórtuk, pezsgést tapasztalunk: színtelen, szagtalan gáz képződik.
A kémcső tartalma felmelegszik.
Amikor a parázsló gyújtópálcát beledugjuk a kémcsőbe, az lángra lobban.
Ezzel szemben a másik kémcsőben semmi változást nem tapasztalunk, a gyújtópálcával sem történik semmi.

Magyarázat:
Bár a H2O2 bomlékony, katalizátor nélkül, egy fedetlen kémcsőben nemhogy nem képződik belőle kimutatható mennyiségű oxigén, de néhány perc várakozás még ahhoz is kevés, hogy buborékokat lássunk a
folyadékban.
A második kémcsőben a MnO2 hatására bekövetkező heves pezsgés jelzi az O2 fejlődését. A barnakőpor
katalizálja a folyamatot, lecsökkenti a H2O2 bomlásának aktiválási energiáját.

H2O2 = 2H2O + ½O2 diszproporció
A reakció exoterm (pedig a bomlások többsége endoterm!), hő termelődik.
A parázsló gyújtópálcát az O2 lángra lobbantja (mivel táplálja az égést) – ez az O2 kimutatásának módszere

 

7. KÍSÉRLET

FORRÁS:
kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)

Tapasztalatok:
______
1. Színtelen, szúrós szagú gáz keletkezik, mely a levegőnél kisebb sűrűségű ← M(NH3) ˂ M(lev) = 29 g/mol
4. Másodjára belemártva az üvegcsövet a kádba a víz szökúkútszerűen felszökik a lombikba, és ciklámenszínűvé válik
Magyarázat:
1. NH3-oldat melegítésekor ammóniagáz keletkezik, mert a gázok oldhatósága melegen rosszabb, mint hidegen
Amikor pár vízcsepp jut az NH3-át tartalmazó, lezárt gömblombikba, a vízben kitűnően oldódó NH3
beleoldódik a vízbe, ezért csökken a belső nyomás
4. Mivel a külső (lég)nyomás változatlan, az üvegcsövet újra belemártva a kádba a légnyomás belepréseli a
vizet a lombikba, ahol ammónia lúgos kémhatása miatt az indikátor ciklámenszínűvé válik
NH3 + H2O ⇌ NH4++ OH–
lúgos kémhatás: az oldatban c(OH–) > c(H3O+)

6. KÍSÉRLET

FORRÁS: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)

Magyarázat:
Mindhárom vegyület ionrácsos, vízben oldódó anyag
NaOH(sz) → Na+(aq) + OH–(aq)       Qold(NaOH) = –42 kJ/mol
NaCl(sz) → Na+(aq) + Cl–(aq)            Qold(NaCl) = +4 kJ/mol
KNO3(sz) → K+(aq) + NO3–  (aq)      Qold(KNO3) = +35 kJ/mol

Oldódásuk során az ionrácsnak szét kell esnie, föl kell bomlania az ionkötésnek
→ ehhez energiára van szükség, ez a rácsenergia
Ezzel egyidejűleg a létrejövő szabad ionok körül hidrátburok képződik, ez a folyamat a hidratáció
→ a másodrendű (ion-dipólus) kötések kialakulásával energia szabadul fel, ez a hidratációs energia
A rácsenergia endoterm, a hidratáció exoterm folyamat. Az összérték, az oldáshő e két tényezőtől függ:
Qold = Erács + ΣEhidr
→ A NaOH rácsenergiájának nagysága kisebb ionjai hidratációs energiái összegének abszolút
értékénél, azaz az oldáshő negatív / exoterm
→ A NaClrácsenergiája összemérhető a hidratációs energiák összegének abszolút értékével (kicsit
nagyobb), azaz az oldáshő gyakorlatilag autoterm (elvileg kissé pozitív / endoterm)
→ A KNO3 rácsenergiájának nagysága nagyobb ionjai hidratációs energiái összegének abszolút
értékénél, tehát az oldáshő pozitív / endoterm

5. KÍSÉRLET

Forrás: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)

A három ismeretlen 1–2 cm3
-es részleteit az üres kémcsövekbe töltjük, majd mindegyikhez Lugol-oldatot
adunk, és óvatos mozdulatokkal összerázzuk a kémcsövek tartalmát
→ az egyik esetben barna színű, egyfázisú (homogén) oldatot kapunk → etil-alkohol (a)
→ a második kémcsőben kétfázisú (heterogén) rendszer képződik, a felső fázis barna → etil-acetát (b)
→ a harmadik kémcsőben is kétfázisú rendszer jön létre, a felső fázis lila → benzin (c)

Magyarázat:
Az etanol korlátlanul oldódik vízben, mivel hasonló a kötésrendszerük: mindkét molekula képes
hidrogénhídkötés kialakítására (a diszperziós és a dipólus-dipólus kötések mellett).
A Lugol-oldatban lévő I2-molekulák a kötött oxigént tartalmazó alkoholban barna színnel oldódnak, mert a
hidroxilcsopotok (–OH) nagy EN-ú, emiatt részlegesen negatív töltésű „O”-jei polarizálják a I2-
molekula e–
-szerkezetét, ami könnyebben gerjeszthetővé válik, színe mélyül.
Az etil-acetát és a benzin apoláros, nem oldódnak vízben, és mivel sűrűségük kisebb, mint 1 g/cm3
, a víz fölé rétegződnek. Minthogy apolárosak, az összerázás során a szintén apoláros I2 átoldódik beléjük.
Az etil-acetát – mivel van benne kötött „O” – barnán oldja a jódot, a benzinben – nem tartalmaz kötött „O”-t
– a jód saját színével, lilán oldódik.

4. KÍSÉRLET

FELADAT:

Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú
vizes oldata található. Nem tudjuk, hogy melyik pohár melyik oldatot tartalmazza.
Mindkét oldatba klórgázt vezetünk, aminek hatására az oldat színe mindkét esetben
sárgásbarna lesz. Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz és összerázzuk azokat,
az első pohár alján lila, a második alján barna színű fázis jelenik meg. Melyik oldatot
tartalmazta az első, illetve a második főzőpohár? Magyarázza meg a tapasztalatokat! Írja
fel a reakciók egyenletét!

Forrás: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)

 

Tapasztalatok:
a) KI- és KBr-oldatba klórgázt vezetve mindkét oldat színtelenből sárgásbarna színűvé változik,
az egyik oldat szemmel láthatóan sötétebb.
b) A keletkező oldatokhoz szén-tetrakloridot öntve és a két főzőpohár tartalmát óvatosan összerázva mindkét
pohárban kétfázisú rendszer alakul ki:
az első főzőpohárban a felső fázis halványsárga színű, az alsó lila;
a második főzőpohárban a felső fázis szintén halványsárga, míg az alsó barna színű lett.

FOGALMAK

redoxirekció: oxidációs szám-változással járó reakció
az atom tényleges (egyszerű ion) vagy névleges (poláris kov. kötés) töltése
oxidálószer: olyan anyag, amely reakciópartnerét elektronleadásra (oxidációra) készteti
standardpotenciál (ε0, V): annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje, melynek egyik elektródja a
vizsgált standard elektród, a másik a standard hidrogénelektród
elektronegativitás (EN, mértékegysége nincs): az atomnak az a hajlama, hogy a kémiai kötésben milyen
mértékben vonzza a kötő e–-okat
fázis: a rendszer azonos fizikai és kémiai tulajdonságú pontjainak összessége
hasonló a hasonlóban (similia similibus solvuntur): hasonló kötésrendszerű anyagok oldódnak egymásban jól,
pl. a dipólusmolekulákból álló víz a dipólusos anyagokat oldja jól (és az ionos anyagok egy részét), az
apoláros oldószerekben apoláros anyagok oldódnak jól, a higanyban pedig a fémek
Lugol-oldat: KI-os I2-oldat (KI3); keményítő kimutatására használják (sötétkék színreakció)

3. KÍSÉRLET

FELADAT/KIVITELEZÉS:
“Két kémcső közül az egyikbe rétegezzen egymásra egyujjnyi desztillált vizet és egyujjnyi
benzint, a másikba szintén egyujjnyi vizet és egyujjnyi étert! Rázza össze a kémcsövek
tartalmát, figyelje meg, mi történik! Tegyen mind a két kémcsőbe kanálhegynyi
jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje a változást, majd öntse össze
a két kémcső tartalmát, és rázza össze az elegyet! Magyarázza meg a látottakat!
A kísérletek alapján hasonlítsa össze a víz sűrűségét a benzin és az éter sűrűségével!”
Forrás: https://dload-oktatas.educatio.hu/erettsegi/nyilvanos_anyagok_2018tavasz/kemia_emelt_szob_kiserlet_b_2018maj.pdf
 
 
A kísérlet tapasztalatai
a)
A víz és benzin összekeverése, majd jód hozzáadása után azt tapasztaljuk, hogy:
-a két fázis elkülönül egymástól, mert a víz poláris, a benzin apoláris, nem oldódnak egymásban, a benzin kisebb sűrűségű, ezért felül helyezkedik el.
-a jód apoláris,lila színnel oldódik a benzinben, összerázás után a szín a felső fázisban jelenik meg, a vizes fázisban esetleg gyenge sárga szín jelentkezik, a rosszul oldódó jód miatt.
b)
A víz és éter :
-A két fázis elkülönül egymástól, mert a víz poláris, az éter apoláris, nem oldódnak egymásban, az éter kisebb sűrűségű, ezért felül helyezkedik el.
-A jód apoláris, az éter oxigéntartama miatt barnás – vöröses színnel oldódik az éterben, összerázás után a szín a felső fázisban jelenik meg, a vizes fázisban esetleg gyenge sárga szín jelentkezik, a rosszul oldódó jód miatt.
c)
Összeöntve:
-a két kémcső tartamát, a színes, apoláris fázisok elegyednek, de a víz továbbra is az alsó fázisban marad, elkülönülve, gyenge sárgára színeződve.
d)
Sűrűség szerint sorba rendezve:
Éter,benzin,víz.
e)
További magyarázat: 
-A víz poláris anyag, a benzin, a jód és az éter apoláris.
-Oxigénmentes oldószerben a jód lila, oxigéntartalmúban barna színnel oldódik.
 

A Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek meghatározása

 

 

A sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek meghatározása a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint így hangzik:

“Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”

Forrás: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

 

 

Kép forrása: https://pxhere.com/

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!