FELADAT:
Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú
vizes oldata található. Nem tudjuk, hogy melyik pohár melyik oldatot tartalmazza.
Mindkét oldatba klórgázt vezetünk, aminek hatására az oldat színe mindkét esetben
sárgásbarna lesz. Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz és összerázzuk azokat,
az első pohár alján lila, a második alján barna színű fázis jelenik meg. Melyik oldatot
tartalmazta az első, illetve a második főzőpohár? Magyarázza meg a tapasztalatokat! Írja
fel a reakciók egyenletét!
Forrás: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)
Tapasztalatok:
a) KI- és KBr-oldatba klórgázt vezetve mindkét oldat színtelenből sárgásbarna színűvé változik,
az egyik oldat szemmel láthatóan sötétebb.
b) A keletkező oldatokhoz szén-tetrakloridot öntve és a két főzőpohár tartalmát óvatosan összerázva mindkét
pohárban kétfázisú rendszer alakul ki:
az első főzőpohárban a felső fázis halványsárga színű, az alsó lila;
a második főzőpohárban a felső fázis szintén halványsárga, míg az alsó barna színű lett.
FOGALMAK
redoxirekció: oxidációs szám-változással járó reakció
az atom tényleges (egyszerű ion) vagy névleges (poláris kov. kötés) töltése
oxidálószer: olyan anyag, amely reakciópartnerét elektronleadásra (oxidációra) készteti
standardpotenciál (ε0, V): annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje, melynek egyik elektródja a
vizsgált standard elektród, a másik a standard hidrogénelektród
elektronegativitás (EN, mértékegysége nincs): az atomnak az a hajlama, hogy a kémiai kötésben milyen
mértékben vonzza a kötő e–-okat
fázis: a rendszer azonos fizikai és kémiai tulajdonságú pontjainak összessége
hasonló a hasonlóban (similia similibus solvuntur): hasonló kötésrendszerű anyagok oldódnak egymásban jól,
pl. a dipólusmolekulákból álló víz a dipólusos anyagokat oldja jól (és az ionos anyagok egy részét), az
apoláros oldószerekben apoláros anyagok oldódnak jól, a higanyban pedig a fémek
Lugol-oldat: KI-os I2-oldat (KI3); keményítő kimutatására használják (sötétkék színreakció)
