Forrás: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)
A három ismeretlen 1–2 cm3
-es részleteit az üres kémcsövekbe töltjük, majd mindegyikhez Lugol-oldatot
adunk, és óvatos mozdulatokkal összerázzuk a kémcsövek tartalmát
→ az egyik esetben barna színű, egyfázisú (homogén) oldatot kapunk → etil-alkohol (a)
→ a második kémcsőben kétfázisú (heterogén) rendszer képződik, a felső fázis barna → etil-acetát (b)
→ a harmadik kémcsőben is kétfázisú rendszer jön létre, a felső fázis lila → benzin (c)
Magyarázat:
Az etanol korlátlanul oldódik vízben, mivel hasonló a kötésrendszerük: mindkét molekula képes
hidrogénhídkötés kialakítására (a diszperziós és a dipólus-dipólus kötések mellett).
A Lugol-oldatban lévő I2-molekulák a kötött oxigént tartalmazó alkoholban barna színnel oldódnak, mert a
hidroxilcsopotok (–OH) nagy EN-ú, emiatt részlegesen negatív töltésű „O”-jei polarizálják a I2-
molekula e–
-szerkezetét, ami könnyebben gerjeszthetővé válik, színe mélyül.
Az etil-acetát és a benzin apoláros, nem oldódnak vízben, és mivel sűrűségük kisebb, mint 1 g/cm3
, a víz fölé rétegződnek. Minthogy apolárosak, az összerázás során a szintén apoláros I2 átoldódik beléjük.
Az etil-acetát – mivel van benne kötött „O” – barnán oldja a jódot, a benzinben – nem tartalmaz kötött „O”-t
– a jód saját színével, lilán oldódik.
