<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Diana lapja</provider_name><provider_url>https://ahimsa.cafeblog.hu</provider_url><author_name>DianaLap</author_name><author_url>https://ahimsa.cafeblog.hu/author/dianalap/</author_url><title>10. KÍSÉRLET</title><html>&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://ahimsa.cafeblog.hu/files/2021/03/10-KISRLET.png&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-1050&quot; src=&quot;https://ahimsa.cafeblog.hu/files/2021/03/10-KISRLET.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;967&quot; height=&quot;297&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Megfelezzük a kémcsövek tartalmát&lt;br /&gt;Az egyik sorozathoz ezüst-nitrát-oldatot cseppentünk&lt;br /&gt;→ az egyik esetben nem történik semmi, két esetben fehér csapadék képződik&lt;br /&gt;A másik sorozathoz metilnarancs indikátort adunk&lt;br /&gt;→ az egyik esetben az indikátor sárga színű marad, két esetben vörös lesz&lt;br /&gt;Tehát:&lt;br /&gt;a) ezüst-nitrát-oldattal nem ad csapadékot, az indikátort vörösre színezi → HNO3&lt;br /&gt;b) ezüst-nitrát-oldattal csapadékot ad, az indikátort vörösre színezi → HCl&lt;br /&gt;c) ezüst-nitrát-oldattal csapadékot ad, az indikátor színét nem változtatja meg → NaCl&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;Magyarázat:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;2. Az Ag+az oldatban lévő Cl–-ionokat mutatja ki: az AgCl fehér csapadék – szerkezete (ionos / kovalens) &lt;br /&gt;átmeneti kötései miatt az ionrács és az atomrács közötti átmenet, ezért nem oldódik vízben&lt;br /&gt;Ag++ Cl–= AgCl (AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3)&lt;br /&gt;(AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3)&lt;br /&gt;az ionegyenlet kifejezőbb, mint a bruttó&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;br /&gt;3. A metilnarancs indikátorként savas közegben vörös, semleges és lúgos közegben sárga színű&lt;br /&gt;HCl + H2O → H3O++ Cl–&lt;br /&gt;HNO3 + H2O → H3O++ NO3–&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Fogalmak:&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;csapadék:&lt;/strong&gt; egy reakció során frissen képződő, az adott oldószerben nem oldódó, onnét szilárd formában &lt;br /&gt;kiváló anyag&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;indikátor:&lt;/strong&gt; olyan anyag, mely színváltozásával jelzi a kémhatást (sav-bázis indikátor). Tágabb szóhasználatban valamilyen anyag jelenlétét színváltozással kimutató anyag&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;kémhatás:&lt;/strong&gt; oldatok jellemzője, elárulja, hogy az H3O+-ionok vagy a OH–-ionok koncentrációja nagyobb-e.&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;Savas kémhatás:&lt;/strong&gt; c(H3O+) &gt; c(OH–), &lt;strong&gt;semleges:&lt;/strong&gt; c(H3O+) = c(OH–), &lt;strong&gt;lúgos:&lt;/strong&gt; c(OH–) &gt; c(H3O+)&lt;br /&gt;sav (Arrhenius): olyan anyag, amely vízben oldódva disszociáció révén növeli a H+-koncentrációt(Brönsted): H+/ p+leadására képes részecske bruttó (sztöchiometriai) egyenlet: olyan reakcióegyenlet, melyben a részt vevő anyagok teljes képletükkel szerepelnek&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;ionegyenlet:&lt;/strong&gt; olyan reakcióegyenlet, melyben csak a változást szenvedő részecskéket tüntetjük fölmindkettő erős sav, az oldatban teljes mértékben disszociál.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>