1.0Diana lapjahttps://ahimsa.cafeblog.huDianaLaphttps://ahimsa.cafeblog.hu/author/dianalap/<p><strong>FELADAT:</strong></p> <p>Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú<br />vizes oldata található. Nem tudjuk, hogy melyik pohár melyik oldatot tartalmazza.<br />Mindkét oldatba klórgázt vezetünk, aminek hatására az oldat színe mindkét esetben<br />sárgásbarna lesz. Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz és összerázzuk azokat, <br />az első pohár alján lila, a második alján barna színű fázis jelenik meg. Melyik oldatot<br />tartalmazta az első, illetve a második főzőpohár? Magyarázza meg a tapasztalatokat! Írja <br />fel a reakciók egyenletét!</p> <p><a href="https://ahimsa.cafeblog.hu/files/2021/03/4-kísérlet.png"><img class="alignnone size-full wp-image-1022" src="https://ahimsa.cafeblog.hu/files/2021/03/4-kísérlet.png" alt="" width="817" height="213" /></a></p> <p><a href="http://kemia.fazekas.hu/Anyagok/erettsegi/kiserletek_emelt_erettsegi.pdf">Forrás: kiserletek_emelt_erettsegi.pdf (fazekas.hu)</a></p> <p> </p> <p><strong>Tapasztalatok:</strong><br />a) KI- és KBr-oldatba klórgázt vezetve mindkét oldat színtelenből sárgásbarna színűvé változik, <br />az egyik oldat szemmel láthatóan sötétebb.<br />b) A keletkező oldatokhoz szén-tetrakloridot öntve és a két főzőpohár tartalmát óvatosan összerázva mindkét <br />pohárban kétfázisú rendszer alakul ki:<br />az első főzőpohárban a felső fázis halványsárga színű, az alsó lila;<br />a második főzőpohárban a felső fázis szintén halványsárga, míg az alsó barna színű lett.</p> <p>FOGALMAK</p> <p>redoxirekció: oxidációs szám-változással járó reakció<br />az atom tényleges (egyszerű ion) vagy névleges (poláris kov. kötés) töltése<br />oxidálószer: olyan anyag, amely reakciópartnerét elektronleadásra (oxidációra) készteti<br />standardpotenciál (ε0, V): annak a galvánelemnek az elektromotoros ereje, melynek egyik elektródja a <br />vizsgált standard elektród, a másik a standard hidrogénelektród<br />elektronegativitás (EN, mértékegysége nincs): az atomnak az a hajlama, hogy a kémiai kötésben milyen <br />mértékben vonzza a kötő e–-okat<br />fázis: a rendszer azonos fizikai és kémiai tulajdonságú pontjainak összessége<br />hasonló a hasonlóban (similia similibus solvuntur): hasonló kötésrendszerű anyagok oldódnak egymásban jól, <br />pl. a dipólusmolekulákból álló víz a dipólusos anyagokat oldja jól (és az ionos anyagok egy részét), az <br />apoláros oldószerekben apoláros anyagok oldódnak jól, a higanyban pedig a fémek<br />Lugol-oldat: KI-os I2-oldat (KI3); keményítő kimutatására használják (sötétkék színreakció)</p>rich